Fedezd fel az összetevőket és a hatásaikat!
Salix alba
Dioszkuridész már az ókorban leírta, hogy a növény minden része gyógyító hatású. A középkori szerzetesek és orvosok lázcsillapításra és ízületi panaszok enyhítésére is alkalmazták. A LeViola kapszulában megtalálható alkotóelem, a fűzfa, gyógynövényként akkor vált világhíressé, amikor hatóanyaga, a szalicin mintájára előállíották az első modern gyulladáscsökkentő gyógyszert, az aszpirint.
Étrend-kiegészítőként alkalmazva a fűzfakéreg hozzájárul az izmok és ízületek egészségének fenntartásához.
Boswellia serrata
A Boswellia serrata, magyarul indiai tömjénfa fontos hatóanyaga a boswellinsav. Ez a növény már az ókorban is gyulladáscsökkentőként volt ismert. Az 1970-es években tudósok arra jutottak, hogy a Boswellia serrata a nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel hasonló mechanizmussal rendelkezik, valamint az 5-lipoxigenáz enzimet is gátolja.
Kivonatát elsősorban ízületi gyulladások esetén alkalmazták a népi gyógyászatban. A növény leginkább Afrikában őshonos, de gyantáját az ajurvédikus gyógyászatban is több 100 éve használják.
Étrend-kiegészítőként a Boswellia serrata hozzájárul az ízületek hajlékonyságának fenntartásához, támogatja az izmok, ízületek és csontok működését.
Astragalus membranaceus
Az Astragalus membranaceus egy Ázsiában és Mongóliában őshonos növény. Kínai neve Sárga Vezér és a kínai gyógyászatban a legjelentősebb gyógynövények egyike.
Használatát már a 2. században lejegyezteék: a gyulladás csillapítására, a szervezet regenerációjának segítésére alkalmazták.
Az Astragalus membranaceus hozzájárul a fizikai jólléthez, támogatja az ízületek mobilitását és hajlékonyságát, támogatja a fizikai és mentális állóképesség megőrzését.
Viola odorata
Éppen hogy csak kilátszik a földből, leveleinek hatását mégis régóta – kb. i. e. 500 óta – használja az ember gyógyításra. Nagyjából 4-500 a Viola nemzetséghez tartozó ibolyafajt ismerünk.
Vajon a modern ember elfelejtette gyógyító hatását? A Viola odorata értékes hatóanyagai a szaponinok, a szalicilsav és az antociánok.
Ez az illatos, különleges kis virág hozzájárul a fizikai jóllét fenntartásához, az izületek mobilitásának és rugalmasságának fenntartásához.
Glükózamin-hidroklorid és kondroitin-szulfát
A glükózamin és a kondroitin az ízületek fontos építőelemei. Ez a két anyag a proteoglikánok csoportjába tartozik, mely az ízületek 10-20 százalékát alkotja. Alapvetően óriás szénhidrát molekulák fehérjéhez kapcsolódva, melyek a kollagén rostok közötti teret bélelik ki az ízületi porcban. Ezeket az aminocukrokat a szervezet glükózból állítja elő, de az életkorunk előrehaladtával termelődésük jelentősen lecsökken. Pótlásuk egyik lehetősége az étrend-kiegészítőként való alkalmazás – ez azonban nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet.
Hidrolizált halkollagén
Az ízületek közel 20 százalékát kollagén alkotja, így alapvető jelentősége az ízületek és a porcok egészségében megkérdőjelezhetetlen. A fájó ízület a kollagéntermelődés csökkenésének egyik tünete lehet.
A kollagén előállítására az emberi szervezet is alkalmas. A saját kollagén termelődéshez és az elfogyasztott kollagén hasznosulásához elengedhetetlenül szükség van C vitaminra, így ezek együttes fogyasztása szinergista hatású.
C-vitamin
A C-vitamin hozzájárul a normál kollagénképződéshez és ezen keresztül az erek, a csontozat és a porcok normál állapotának, működésének fenntartásához. Hatását azonban azon keresztül is kifejti, hogy elengedhetetlen a kollagén hasznosulásához, illetve a szervezetünk saját kollagén termelődéséhez, amelynek serkentéséhez -nagyon érdekes módon- a kívülről bevitt, elfogyasztott kollagén is támogatólag hozzájárul.